2008. október 7., kedd

Nagyon Wellington

Kedd, Wellington, iteletido. Ma a legerosebb hajlakk is csodot mond, es a karbovnazas esernyok is gyufapalcikakent tornek kette. Ez elso hibat akkor kovettem el, amikor felkeltem, a masodikat pedig akkor, amikor elmentem dolgozni. Pedig meglett volana ra a halovany okom, hogy otthon maradjak, ugyanis kicsit faj a torkom. Szerintem amiatt, hogy a Dori kitalalta, hogy a heten csak zoldseget eszunk. Ez pszihesen megviselt, de ugy is sunyiban megszegem, ha nem figyel kicsit:D Szoval a torokfajasommal lelkiismeretfurdalas es kamu horgesek nelkul betelefonalhattam volna, hogy bocs, de ma agyban maradok. Vegul megis elomaszott belolem a lekiismeret, es elmentem Dorival egyutt a gyarba. Az uton alig szoltam valamit, csak pislogtam ki az ablakon, es neztem ahogy a szel kergeti az vizet a foldon, es majdnem feltepi az aszfaltot. Ahogy a borig azott embereket figyeltem az utcan kifordult esernyoket tartva a kezuben, megnyugvassal toltott el, hogy en egy kocsiban ulok. Ki is harcoltam magamnak, hogy Dori az iroda bejaratnal tegyen ki, es ne ketszaz meterrel arreb, ahogy szokta. Az irodaban radobbentem, hogy rajtam kivul masnak is fajt a torka, csak nekik nem volt lekiismeretuk. A szel kegyetlenul dongeti az ablakokat, eleg ilyesztoen ropog es mozog az epulet. A fenti terkep kozepen az a kis matyohimzes pont Wellingtont felett van, es eros szelet jelol. Hangsulyozom az itteni eros szel, az otthon evtizedes vihar.
Szoval ez most nagyon Wellington. A komp nem megy, a repuloter lezarva, a szemkozti toronyhaz epitkezest lathatoan ma hanyagoljak, az kikoto vedett obleben szerencsetlenul illegnek-billegnek a vitorlasok arbocai. Azt mondjak az okosok, hogy az oktober itt mar csak ilyen. Mivel tavaly ez a szeles idoszak kimaradt, ezert iden gondolom dupla adagban kapjuk. Delutanra jo idot mondanak, de most epp nem hiszek senkinek. He megis bejon, megirom.

Nektek vidamabb idot kivanok otthon!

Udv,
Gabor

p.s.: du. 1:39, most mar csak esik, de nem fuj. A Napnak se hire, se hamva.
p.s.2: este 7, kek eg, szelcsend. A hirekben most lattuk, hogy volt pusztitas rendesen. Wellington 160 km-es szellokesek simogattak.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Sziasztok!

Hát az ítéletidőért nem irigyellek Titeket, de most már mondhatjátok, hogy ilyen csúfságban is volt részetek. A torokfájással vigyázz, kúráld langyos sós vizes gargalizálással. Nekem már használt
illetve, ha vírus akkor bármit szedhetsz, akkor is ledönt. Remélem a jó idő ismét beköszönt, ahogy írod már vissza is tért a nyugisabb időszak. Nálunk is gyönyörű csendes őszi idő van, néha a reggelek hidegek, de napközben igazi vénasszonyok nyara köszöntött ránk. Remélem még sokáig így is marad. Jobbulást és sok puszi mindkettőtöknek

" A "

Névtelen írta...

Remélem az időjárás után, már a torkod is javult. Ha mégsem, akkor próbáld meg a jól bevált forró tea+méz párosítást, nálam eddig mindig segített, hátha nálad is.
Jobbulást!
Puszi:

Móni

Gabor írta...

Szisztok,

Azert ez a torokfajas annyira nem durva, es mar el is mult. Pedig nem is hasznaltam semmifele sarkanyfuvet, se kovaszosuborka pakolast, de meg disznozsirral sem kenegettem a melkasomat.
Ma mar hetagra sut a nap. A tegnapi viharrol csak par kettehasitott fa es egy rakas foldcsuszamlas tanuskodik.

Udv,
Gabor

Névtelen írta...

na helló Tesó!

végre valami kis humoros beszámoló, így legalább elütöm hátralevő perceimet a munkahelyen... remélem vigasztal a tudat, hogy itt viszont nagyon szép idő van!:-)

na pusz
Hug