Ekezetek nelkul

Ugy erzem, Wellington kezdi megmutatni az igazi arcat. Most volt az elso het, hogy esoben jartam dolgozni. A helyi eso legtobbszor inkabb esoszitalasra (vagy hogy a rakban mondjak ezt magyarul) hasonlit, amin ellen az esernyo nem sokat er, mivel a levego tiszta vizpermet. Szerencsere ettol csak kicsit lesz nedves a ruham, de egy komolyabb zuheban a viszintesen zuhogo eso mar csunyabban elaztat:) Szerencsere a hetvegere osszsezedte magat az idojaras, igy penteken es szombaton nagyon szep napunk volt. Mara (vasarnapra) ujra borongos es esernyogyilkos szeles idovel kellett szembeneznuk. A korabbi bejegyzesben emlitett horvat parral leegyeztettuk, hogy szombaton egy reggeli kereteben megbeszeljuk, hogy hova menjunk kirandulni. Bedobtam, hogy menjunk el a helyi Villanyba. Kesz tervvel alltam elo: a latszat kedveert turazzunk egy kicsit a videk korul, aztan letogassunk meg par borospincet. Ilyen felallas melett viszont senkinek nem volt kedve vezetni, ugyhogy egy frappan huzassal elmentunk falat maszni.

Ez most a Pokember vagy a Fuggo jatszma?

Miutan a falmaszos helyen megkaptuk a felszerelest, a bamba kepunk alapjan a pultos srac levagta, hogy mi meg ilyet muszereket nem nagyon lattunk. Ket perc alatt ledaralta nekunk, hogy hogyan ne ejtsuk le a masikat tiz meter magasbol, aztan rank akasztotta a karabinereket. Maszastechnikai oktatasra sajnos nem futotta a srac erejebol, igy produkaltunk nehany nagyon kreativ figurat a falon. Par meter falmaszas utan felfedeztem megamon jo par olyan izomcsoportot, amit meg soha eletemben nem hasznaltam. Mara ennek meg is lett a hatasa. Elegge nehezkesen emelgetem a kavemat.

Talan hallottatok rola, hogy a heten kitort Ruapehu nevu vulkan, ami kb. 400 km-re van tolunk. Otthon is irtak rola par ujsagban. Az irodaban a kollegak elegge kozombosen reagaltak a hirre. Volt aki csak annyit mondot, hogy mit kell egy ilyen kis pofekelessel fogalkozni:) A vulkan lejtoin helyezkednek el az eszaki szieget legjobb sipalyai. A kitores miatt a hetvegi sielesrol letettunk, amit amugy se terveztunk (de azert jol hangzik, nem?:)). A kitores kovetkezteben egy hegymaszo megserult, eltunt nehany hegyi kecske, megporokolodott par sifelvono, es szurkere valtott a ho szine a hegy tetejen.

Nemreg ertunk haza a varosbol, es most mondtak a hirekben, hogy a deli szigettol 400 km-re delre az ocean kozepen este volt egy nagy 7,4-es foldrenges. Be is indult a cunamiriado. Szerencsere kesobb lefujtak, ugyhogy az esti romeltakaritas elmarad az obolben.

A mai rossz ido miatt elmentunk a helyi nemzeti muzeumba (Te Papa Museum), ami egy nagyon modern epoletben talalhato az obolben. Meglepetesemre a belepes ingyenes volt, de kesobb rajottem, hogy azert itt is megtalaljak a modjat, hogy a latogatokrol beszedjenek par dollart. A ket reszleg, amit megneztunk a muzeumbol, nagyon erdekes volt. A Dori is teljesen odavolt a kiallitasoktol. Konkretan az uj-zelandi allatvilagot, geologiat es az “ember aldasos tevekenysegenek hatasa a kornyezetre” nyersforditasu tarlatot neztuk vegig. A geologiai kiallitason rajottunk, hogy Uj-Zeland nem egy biztonsagos hely. A ket szigetet egeszen egyszeruen kettevagja egy irdatlan toresvonal, ami a foldrengeseken kivul generalt nehany egeszen aktiv vulkant az eszaki szigetre, es egy majdnem ezer kilometer hosszu oriasi hegylancot a deli szigetre. Ezen kivul a ket sziget elegge utbaesik a legtobb deli sark felol erkezo ciklonnak, amelyek az egyenlito iranyabol kozlekedo melegebb legtomegekkel talakazva iszonyat viharokat generalnak a kornyeken. Nekem meg nagyon tetszet az ember helyi kornyezetre tett hatasarol szolo tarlat, amely nagyon szemleletesen es egyszeruen bemutatta, hogy milyen pusztitast hozott magaval Cook kapitany, es az ot koveto telepesek. Az egyik falat egy meglehetosen hosszu lista boritotta az ember altal kipusztott hely fajokkal. Egy masik helyen pedig idorenben felsoroltak, hogy mikor milyen allatot hurcolt az ember a szigetekre. Ezek kozott van a goreny es az oposszum. Az elobbi ket alatka kozul valamelyik csaladot alapitott a padlasunkon. Kicsit szorakoztato, de inkabb rendkivul idegesito, amikor reggel het korul hazaernek (vagy felebrednek?), es elkezdenek futkoraszni a fejunk felett. Bar engem annyira nem izgatnak, a Dorit mar annal inkabb. A heten kidolgozok egy strategiat ellenuk. Meg nem tudom, hogy a kieheztetessel vagy egy nevtelen fenyegeto levellel kezdjem a harcot.

Az utobbi idoben egyebkent nagyon sok minden kiszurta a magyar szememet, de errol majd a legkozelebbi bejegyzesben. Befejezzuk a szokasos vasarnapp esti telfonbeszelgeteseinket az otthoniakkal;) es megnezunk valami jo filmet.

Szep hetet! Udv,

Gabor

ui.: az otthoni trendhez igazodoan egy nepszavazast kezdemenyeztem a blogon. Mindenki eljen a demokracia adta lehetosegeivel, es nyomjon egy szavazatot:D