Nyaralas 1 - Karacsonyi kiruccanas

Ez mar egy honapos sztori lesz, de nem szeretnem, ha a feneketlen emlekezetlyukban (Orwell - 1984) eltunne. Regen irtam. Az utobbi idoben sokat utaztunk, programoztunk, kicsit dolgoztunk, aztan meg tobbet utaztunk.

Ott hagytam abba, hogy elkoszontem az unnepek elott. December 24-en reggel autoba ultunk, kompra szalltunk, es Dorival lementunk a Deli szigtre. Szokas szerint Wellington esovel bucsuztatott minket, ami a Deli szigeten is csak csepergesre szelidult.

A karacsonyi utazasunk elso celpontja a French Pass nevu egeszen aprocska kikoto falu volt egy rettenet hosszu felsziget vegen, ahova folduton lehetett kijutni tobb oras vezetes utan.

A felhos ido ellenere gyonyoru volt utunk. A paras idoben a retek zoldje meg udebbnek tunt, es a tegernek egeszen maskepp volt kek. A nedves foldut nem porolt, igy lehuzott ablaknal szivtuk a friss levegot a karocs legkondi helyett. Az ut egy resze a tobb szaz meter magas felsziget legtetejen vezet, ahonnet jobbra es balra is utolerhetetlen kilatas tarult elenk. El lehetett latni a kornyezo szigetekre, a Cook szorosra es persze egy rakas birkara meg tehenre, amiket ugy kellett kerulgetni. A Karacsony estet egy vilag vegi kempingben toltottuk amar emlitett kis halszfaluban.

A vacsora eloetelehez a tengerparton gyujtottuk kagylot. A Szentestet es a vacsorat eletunkben eloszor Dorival egeszen kettesben toltottuk. A foetel baranyborda volt, ami a puritan korulmenyekhez kepest fenomenalisan sikerult.

Mihelyt rankesteledett, lementunk a ket meterrel arrebb levo strandra, es raktunk egy kis karacsonyi tuzet, hogy eluzzuk a rossz szellemeket (asszem' a keltak ezert gyujtogattak ilyentajt). Valojaban csak romantikus volt az uveg borunk melle. Az hiszem eddig ez volt a legemlekezetesebb karacsonyom, ha nem is a legmeghittebb (a nagy csalad nelkul).

December 25-e, Karacsony napja napsutessel koszontott rank. A napfelkelte egeszen varazslatos volt, kar hogy Dorit nem lehetett olyan koran kirangatni az agybol. Az elozo napi felhok epp akkor pucoltak el a kornyekrol. A tenger es az osszefuggo felhok kozott huzodo keskeny savban ragyogo fuggonykent tortek at a felkelo nap sugarai. Ez igy nyalasan hangzik, de sikerult egesz jol lefenykepezni. Majd csekkoljatok le. Delben megerkezett a magyar kulonitmeny a kempingbe, igy hirtelen tizen lettunk. Kicsit jatszottunk, egy-ket ember elment halaszni, es kozben a chef megcsinalta az ebedet. Keso delutan Dorival tovabb altunk, par ora vezetes utan egy kisvarosban megszalltunk a nagy negy napos turank elott. Masnap felautoztunk az Abel Tasman Nemzeti Parkhoz, ahol talalkoztunk Renivel es Jakubbal. Bereltunk ket ketszemlyes tengeri kajakot, es nekiindultunk a parknak.

A kajakok csomagtarto reszebol a ket rekesz sor eleg sok helyet elvett, emiatt a cuccok egy resze a csonakon kivul utazott a hullamok kenye kedvenek kiteve. Az elso evezos napon eros szembeszelunk volt, emiatt nem tudtunk kenyelmesen egyutt haladni Reniekkel. Ok egy ido utan lemaradtak. Nehany strandolos piheno utan delutan haromkor megerkeztunk az elso szallashelyunkre. Ez egy nagyon tiszta es felszerelt kemping volt egy nagy aranyhomokos obol kozepen. Reniek meg este hetkor sem erkeztek meg, igy kicsit elkezdtem aggodni, mivel a sorkeszletunk jelentos resze az o kajakukban volt. Jakub jo embernek tunik, de megiscsak cseh. Este vegre megerkeztek, allitolag leragadtak valamelyik obol strandjan egesz delutan. Jakubbal este pusztitottunk rendesen a "ivoviz" keszleteinkbol. Masnap utjaink kettevaltak, Reniek elindultak visszafele, mi folytattuk a kajakturat. Az elkovetkezendo napokban szebbnel szebb helyeken kajakoztunk es gyalogoltunk. Rengeteg kis szigetet, aprocska homokos obloket, fokat es apro bebifokat lattunk. Izgalmas es kicsit para volt, ahogy a kajak korul uszkaltak. Amilyen budosek es esetlenek a fokak a parton, annyira torpedoszeruen es kecsesen suhannak a vizben. Harmadnap a kajakot leadtuk (ez annyi volt, hogy ott hagytuk egy obol kozepen, ahonnet majd elvittek valamikor valakik). A beachen egy kis nyomi madarra lettunk figyelmesek. Egy husz centi magas kek-pingvin totyogott ki a vizbol. Mit sem zavartatva magat, ott allt egymagaban, igazgatta a tollait, neha megrazta magat, es szetrencsetlenul feldolt, aztan talpra allta. Dori teljesen extazisba esett, es teljesen keszen volt, hogy nem egngedtem megfogni a kis madarat.

A kajak hatrahagyasa utan masfel napot gyalogoltunk a park eszaki resze fele. Eszeveszettul aranyszinu beacheken vagtunk keresztul, hogy utana az ude zold erdokben folytassuk, majd megin beach, majd egy laguna, ahol csak apalykor lehet atkelni terdig a vizben gazolva. Eddig ez volt a legjobb turank, az biztos. A negyedik nap vegen egy vizi taxira ultunk, ami visszafuvarozott minket a kiindulasi faluba.

Ezt kovetoen egy ejszakat Keiteriteri-ben toltottunk, ahonnet masnap a 150 km-re levo Nelson tavakhoz mentunk.

Ott egy estet toltottunk egy vadkempingben, mivel a rendesben mar nem kaptunk helyet. A vacsorat es a reggelinket a toparton toltottuk. Olyan volt, mintha egy festmenyben kajalnank. A tavat oriasi hegyek szegelyezik, es a vizben hemzsegnek az angolnak. Hogy a kocsihoz is jok legyunk, elmentunk egy terepjaro turara a kozelben. Egy aranylelohelyen megprobaltunk aranyat mosni, de aznap sem lettunk gazdagok. Este atautoztunk Blenheimbe, ahol egy nagyon jo etteremben elfogyasztottuk a frenetikus szilveszteri vacsorankat. Eddig ez volt a legszebb ettermi elmenyunk Uj-Zelandon. Megjegyzem, nincs nehez dolguk a konkurenciahoz kepest. Az etteremben az egyik baratunk a Chef, ettol meg jobban izlett a vacsora. Este hajora szalltunk, es visszaindultunk Wellingtonba. Az uj ev a kompon koszontott rank. A pezsgo mellet tettunk nehany fogadalmat, amit mar mindketten reg elfeljtettunk:D

Karacsony

Kedves Csalad es Baratok,

Mindenkinek nagyon bekes Karacsonyt es sikerekben sokkal gazdagabb boldog Uj Evet kivanunk!

Tuleltuk az elmult egy het Mikulas-partis megprobaltatasait. Volt egy ket huzosabb este, de tegnap, kedden pontban negykor hirtelen kiesett a toll a kezembol, es villamsebesseggel kiteptem az irodabol. Hozzank mar tegnap megjott a Jezuska, mivel ma mar utazunk. Egy ora mulva ujra hajora pattanunk, es bevesszuk a Deli szigetet. Korabban mar irtam, hogy a Szent estet egy tavoli tengerparton toltjuk. Halaszle es rantott hal nem lesz, de Dori bevasarolt minden jot, hogy a menu is emlekezetes maradjon. Ezt postot mar a Jezuska tamogatasaval irom Dori uj laptopjarol:) Amugy itt Uj-Zelandon is a Mikulas hozza az ajandekokat a globalis munkamegosztas jegyeben. Termeszetesen nalunk nem o jart:)

Na mindenkinek minden szepet-jot, meg bejglit, meg sok ajandekot.

Pusszantas,

Dori es Gabor

u.i.: Julcsa, nezz ra a kepeinkre. Csak a Te kedvedert...

Beach life

Sziasztok,

Majd egy honap kihagyas utan ujra itt. Mostansag nem az ihlettelenseg, hanem a nyar akadalyozott meg abban, hogy irjak. A hetvegeket a strandon toltjuk vagy eppen bringazok valahol. Nem unatkozunk. Anno az osztalyfonokom emlegette, hogy csak a hulye ember unatkozik. Haha, lehet, csak most jott meg az eszem.
Ket hete egy delfinraj jatszott a wellingtoni obolben. Egesz nap oket figyeltuk az irodabol. Persze amikor kimentunk ebedelni Dorival a partra, bementek az obol kozepere halaszni. Egyik baratunknak a haza kozelebb van a vizhez, mint a mienk. Ok meseltek, hogy nemreg egyik reggel ket gyilkos balna korozott az elottuk levo obolben. Emiatt (is) szeretunk itt elni:)
Dorit eloleptettek managerre, ha meg valaki nem tudna. Mar mindenkinek buszkelkedtem, de most itt is megteszem. Lehet, lassan nyugdijba megyek. Nem mintha itt halara dolgoztam volna magam, de legalabb nyaron szeretnek nyugdijjas lenni. A szabira sem panaszkodom, ugyanis az elkovetkezendo ket honapban ot het szabin leszunk. Egy het kettesben valahol a Deli szigeten, ket het Apuekkal korbe az Eszaki szigeten, majd meg ket het Lacival es Ildivel mindenfele a Deli szigeten. A Karacsony estet iden szulok hianyaban egy tegerparton toltjuk egy satorban nehany kosza foka tarsasagaban. Ha eleg ugyes leszek, megkenem oket egy kis penzzel vagy fokazsirral par rak es hal elleneben. Karacsony masnapjan elmegyunk kajakozni egy nemzeti parkba par napra, aztan huzunk haza. A szilvesztert a ket sziget kozott egy tengerjaron fogjuk tolteni.
Tovabbi ujsag, hogy vegre megszabadultunk a feher autonktol. Igy penzunk is akad, es csak egy autot kell fenttartani. Vicces volt az eladas: egy srac felhivott, hogy megnezne az autot. Mondtam OK, holnap talakozzunk a varosban. Masnap reggel bevagodom a kocsiba, gyujtas, nyek-nyek. Aztan semmi. Gyorsan telefon a sracnak, hogy beteg vagyok, ma nem fog menni, de probaljuk meg szombaton. Akkor beroffentettem a kocsit a masikrol, es amig a tesztkoroket mentuk a sraccal, addig rendben volt. A delikvens gyorsban megvette, en meg gyorsan hazahuztam:) Azota a lelkiismeret furdalasom elmult. Bemagyaraztam magamnak, hogy valamit egve hagytam, es az leszivta az aksit. A sracnak bitos nincs vele gondja (remelem).
A hetvegeken amikor csak tehetjuk, kimegyunk valamelyik strandra. Mult heten peldaul egy 30 km-el eszakra mentunk Kapiti beach-re, es annyira meleg volt a tenger, hogy meg a lanyok is bent frizbiztek egy fel orat. A beach life-ra mar teljesen berendezkedtunk. A kocsiban torzsutas a roplabda, a frizbi, a strand torolkozo es a roplabda halo. Mult het vegen volt az utcank vegen a szokasos karacsonyi vasar. Rengeteg haszontalansagot vettunk. Igy ujabb plusz egy dobozzal szamolhatok, ha majd egyszer hazafele vesszuk az iranyt a zatonyrol.
A kovetkezo het az utolso munkahetunk a nagy nyari szabi elott. Majdnem minden este valami karacsonyi bulin leszunk kettesben vagy kulon-kulon. Ha tuleltuk, majd irok.

Pusza,
Gabor

Kedves naplom: Deli sziget

Sziasztok,

December 30-an este jottunk haza a Deli szigetrol, es masnap mar utaztunk is tovabb Ausztraliaba. Nem irtam a nyaralas alatt, mert a Deli szigeti tura annyira tomneny volt, hogy ket het alatt biztos, hogy a legjobb dolgokat is elfejtem.
Hol is kezdjem? Az unnep elott volt par nagyon kellemes henyelos napunk, amit otthon, nagyreszt a teraszon szetterulve toltottunk. Huszonharmadikan megerkezett Agi es Andras. Dorival mar napok ota nem lehett birni. Vasarnap elvittuk oket autos, hetfon pedig egy gyalogos varosnezo turara. Lassan kezdunk osszellitani egy egesz elvezheto wellingtoni varosnezo programot, ugyhogy lehet batran jonni!
Karacsony este egy nagyon jo kis vacsorat sikerult osszehoznunk. Itt voltak a Julcsek is. Nekem az egyetlen stresszes momentum az volt, amikor a Dori elemallitott a halakkal megpakolt talcavol, hogy akkor azt en fogom megsutni a grillen. Ezzel a sunyi huzassal atpakolta ram az osszes karacsnyi vacsoras felelosseget. Karacsonyfaval nem keszultunk, mivel egy elo fat nem szerettunk volna kivagni ket nap miatt, a muanyagra pedig meg nem fanyalodtunk ra. Nehany uveg bor utan feldiszitettunk egy rozmaringcsokarot. Szebb lett, mint az eredeti:)
Karacsony masnapjan a wellingtoni idojaras bemutatkozott Andraseknak. Suvitett a szel es szakadt az eso, ugyhogy lebaktattunk a kocsihoz, bementunk valami nagy csonakba, es ateveztunk a Deli szigetre. Innet naploszeruen irnom, hogy melyik nap merre jartonunk. Harom het tavlatabol mar csak a fenykepek alapjan sikerul felideznem a dolgokat:

25 December, 2007 - Irany a Deli sziget: Koran reggel lenyomtuk a fel oras karacsonyi reggelit, hogy fel nyolcra mar kint legyunk a kompnal. Ugy latszik, hogy az ido csak azert volt ilyen, hogy atzavarjon minket a Deli szigetre. Ahogy atertunk, es behajoztunk a tulparton levo kis szigetek koze, kisutott a nap. A ket sziget kozotti komput nem egy Tihanyir rev: kicsit nagyobbb a hajo (mondjuk ket focipalyanyi), kicsit nagyobbak a hullamok es kicsit nagyobb a tavolsag. Amint leszalltunk a hajorol, kitort az elso balhe. Dori otthon hagyta a fenykepezojenek az aksitoltojet. Szerencsere arrafele nyaralt az egyik baratunk is, ugyhogy egy kis kiterovel sikerult toltot is szerezni. Dori boldog, Gabor nyugodt, ugyhogy indulhattunk Nelsonba. Az utat a Queen Charlotte road-on tettuk meg, ami egy rojtosra szaggatott teritore hasonlito partovnalon vezet vegig. Kicsit faroszto volt a sok szerpentin, viszont gyonyoru oblokon vagtunk keresztul. Koran este erkeztunk meg az elso szallasunkra, ahol csak ledobtuk a cuccokat es maris bementunk a varosba vacsorazni... Karacsony masnapjan nem volt nyitva semmi, meg a madarak is elfelejtettek csiripelni. Szerencsere raakadtunk egy nem kereszteny torok etteremre, igy tuleltuk az elso napot.

26 December, 2007 - Nelson, Abel Tasman nemzeti park: Reggel mar elkezdtek eledezni az emberek. Keles utan elugrottam egy szupermarketbe vasarolni kajat es uditot a turara. A bolt bejaratanal mar egy rakas ember toporgott nyitas elott ot percel. Mindenkit megviselt az egynapos nemvasarlohatszsemmit nap. Reggeli utan autoba pattantunk, es elmentunk az Abel Tasman nemzeti parkba. A parkrol annyit kell tudni, hogy ez Deli sziget eszaki reszen van, ez volt a masodik nemzeti park az orszagban, viszonylag kicsi, rendkivul nepszeru kirandulohely es ennek megfeleloen vigyaznak is ra. A parkban bereltunk ket kajakot, egyet Aginak es Andrasnak, egyet magunknak. A lanyok az elso sorban bameszkodtak es csekkoltak, hogy melyik kis obolben kossunk ki, Andrassal pedig csak huztuk az igat. Ket ora evezes utan kikotottunk egy kis obolben homokos tengerparttal, esoerdovel es egy edesvizu patakkal. Ott bevartunk egy vizitaxit, amire feldobtak minket a kajakokkal egyutt, es hajoval visszavittek kozvetlenul a kocsihoz, de szo szerint. Mivel keso delutan apaly volt, a hajoert egy traktor bejott az arterre, a motorcsonakkal folhajtottunk az utanfutojara, es a hajon maradva elzotyogtunk a kiindulasi ponthoz.

Este felautoztunk a kovetkezo szalashelyunkhoz Takaka kornyekere. A szallashoz az orszagutrol egyszer csak le kellett kanyarodni egy poros kis mellekutra, ami egy ido utan foldutta valtozott. Az ut vegen egy kis paradicsomba erkeztunk. A szallasunk kozvetlenul a tengerparton volt iszonyat kilatassal, terasszal, kerttel es egy grillel. Este megsutottuk mind a ket kilo hust, amit korabban vasaroltunk. Kishituen ugy gondoltam, hogy a felet ki fogjuk dobni, de gyorsan eltuntettuk az osszes kajat.

27 December, 2007 – Farewell Split: Szokasomhoz hiven koran reggel felkeltem, es elmentem futni a tengerpartra. Egyetlen emberrel sem talakoztam fel ora alatt. Tenyleg a vilag vegen voltunk. Kicsekkolas utan felmentunk a Deli sziget legeszakibb csucskebe, a Farewell Splithez. Kirandultunk egy kicsit egy hires strandhoz, ahova egy fel oras gyalogut vezetett. Az uj-zelandi tomeghelyekre jellemzoen alig par emberrel talakoztunk a kirandulas soran. A strandon ellottunk egy rakas fenykepet, kover fokakat nezegettunk es orultunk, hogy az arcunkba fujja a homokot a szel. Delben atmentunk a Farewell Splithez, ahol befizettunk egy terpjaros turara a husz kilometre hosszu homokpadon. Szerencsenkre egy olyan vezetovel mentunk ki, aki szerelmes volt a felszigetbe. Vegigmagyarazta az egesz utat, mikozben a lapos tengerparton repesztettunk. Erdekes volt, hogy kozvelenul a part mellet egy sivatag volt oriasi homokdunekkel, par kilometerrel arrebb a szarazfoldon pedig minden zoldelt. A tura utan este visszamentunk Nelsonba aludni egyet.

28 December, 2007 Hanmer Springs: A nap nagyresz utazassal telt, mivel Nelsonbol a helyre 400 kilometert kellett autozni a hegyeken keresztul (es nem autopalyan). Az utazas elott megneztunk egy oldtimer autos muzeumot Nelsonban.

A Deli szigetre jellemzo, hogy majdnem minden hid egysavos. Emiatt nagyon kell figyelni, hogy a tulparton jon-e valaki. Mindenesetre koltsegtakarekos megoldas, de a lenti forgalom nem is nagyon indokolja a ketsavos hidakat. Elofordult, hogy napkozben fel orat autoztunk maganyosan az orszaguton anelkul, hogy talakoztunk volna valakivel… foszezonban. Keso delutan megerkeztunk Hanmer Springsbe. Tipikus kis alpesi falu, ahol telen a sielokre, nyaron pedig a turazokra es a golfozokra rendezkednek be. Szerencsere a falu kozepen levo termalfurdo egesz evben uzemel, ugyhogy ledobtuk a kocsit a szallasunknal, es mentunk aztatni magunkat.

29 Decemer, 2007 Hanmer Springs es Kaikura: Szokas szerint koran reggel felkeltem, ugyhogy elmentem futni, vagyis inkabb setalni a faluban. Mivel egy csomo idom volt addig, amig a tobbiek felkelnek, vasaroltam, es a foteren kiolvastam egy ujsagot egy ismeretlen eredetu fa alatt. Nem szeretnem, ha annak az agaval valaki hatba vagna. Kisujnyi vastag tomott tulevelek boritottak az egesz fat. Miutan megregeliztunk, az Andrasekat elvittuk golfozni, mi pedig elmentunk egy quad turara. Dorival leghatul mentunk, igy le tudtunk maradni, es folyamatosan allatkodni. Ez elejen meg felelotlenul ezerrel mentunk bele az osszes patakba, majd miutan mindenunk vizes lett, lealtunk ezzel a mokazassal. Mire vegeztunk, a tobbiek is megtalatak az osszes lyukat a greenen. Bepattantunk a kocsiba, es masfel ora alatt atmentunk Kaikuraba. A hely arrol hires, hogy egesz evben balnak orzik a partjait, es turstahordakat cipelnek ki, hogy oruljenek nekik. Velunk is ezt tettek, es mi is nagyon orultunk nekik, de errol majd kicsit kesobb. Szerintem az ottani balnak csak azert nem mennek el, mert valaki porazra verte oket. Az ottani partvonal nem tunk tul baratsagosnak, tovabba a tengerfenek par szaz meter utan egy irdatlan szakadek miatt hirtelen tobb kilometer melyre zuhan. Ha ottani halak nem neznek az orruk ele, konnyen a godor feneken talahatjak magukat.

30 December, 2007 Kaikura: A balnak ma reggel mindenkit korai kelesre kenyszeritettek, mivel a het orasi balnakukkolasra sikerult helyet foglanunk. Persze en is kivancsi voltam ezekre a nagy allatokra, de nem vartam tobbet ket ora bolyongasnal es egy nagy hatnal valahol az ocean kozepen. Ehhez kepest tiz percent belul becserkesztunk egy ambrascetet. A banlna kb ugyanakkora meretu lehetett, mint a 12-15 meteres hajonk. Egy ido utan megunk minket, es inkabb alamerult reggelizni, igy mi is tovabb alltunk. Par perc utan elkcsiptuk a tesojat, majd ujabb tiz perc utan talakoztunk meg egy tesoval, aki biztos valami komolyabb pozicioban lehetett. Ott negy-ot delfin orizte, akik ahogy meglattak minket, elkeztek lemeozni a hajonkat. Ezutan kovetkezett a tura legdurvabb resze. Elhajoztunk egy obolhoz, ahova folyamatosan kovettek minket a korabbi balna testor delfinjai. Alig akartunk hinni a szemunknek. Legalabb ezer delfin jatszott a vizben. Latszolag nagyon jol elvoltak a duplaszaltoikkal. Ha elkattintottam egy kepet anelkul, hogy beleneztem volna a gepbe, legalabb ot delfin volt egyszerre a levegoben. Visszafele a legjobban sikerult balnanezesekrol keszult videokkal szorakoztattak minket. Kozben a mogottunk ulo tengeribeteg kisrac az egyik zacsit toltotte a masik utan, idilli.

A balnanezes utan Picton fele vettuk az iranyt, ahonet kora este indult a hajonk, de eddig meg sok idunk volt. Picton elott megalltunk cseresznyet szedni. Volt egy hangulata a karacsonyi cseresznyezesnek. Egyebkent pedig a legedesebb es legnagyobb szemu cseresznye volt, amit valaha ettem. A hazafele vezeto hajout sokkal nyugisabb volt, mint idejovet. A hajon vegigaludtunk valami retentoen bugyuta amerikai vigjatekot, de ezt most nem tudom minek irtam le…

31 December, 2007 Wellington: Korabban azt terveztuk, hogy meg ma is a Deli szigeten leszunk, de belattuk, hogy az Ausztraliaba azert tiszta ruhaban kene menni. A napunk a kepek nezegetesevel, mosassal es grillezgetessel telt. Estere mar annyit mostunk, kepet neztunk meg grilleztunk, hogy semmi kedvunk nem volt bulizni menni (nem is terveztuk). Mindenki gyomrat a masnap hajnali negy orai keles szorongatta. A gepunk reggel hatkor indult, es sajnnos itt is ket oraval a nemzetkozi jaratok indulasa elott a repteren kell lenni. Ejfelkor koccintottunk egy gyorsat, es majdnem ugyan olyan gyorsan le is fekudtunk. BUEK!

A kovetkezo bejegyzesben az ket hetes Ausztral turarol fogok irni. Tovabba azt is meg kene orokitenem, hogy most hetvegen felmetunk Aucklandba egy koncertre, es megcsinaltuk a Tongariro turat (azoknal a vulkanoknal maszkaltunk, amik a Gyuruk uraban is szerepeltek).

Udv,
Gabor

Karacsony party, hegymaszas, foldrenges

Sziasztok,

Az utobbi idoben ellustultam, a munka is tobb volt a szokasosnal es a Karacsony miatt is rohangalni kellett egy kicsit. Ennyit a kifogasokrol.
Most eppen pentek delutan harom van, es en vagyok az utolso szentfazek az irodaban. A munkat mar reg feladtam a deli pezsgozes utan, azota csak teszek-veszek. Varok a Dorira, aki valahol a varosban rohangal. Az egyetlen pozitiv dolog a csaladmentes karacsonyban, hogy nem kell stresszelni az ajandekvasarlason. Az itteni ismerosok persze nyoszorognek, hogy utaljak ezt az unnepi bevasarlast, pedig itt sokkal kevesbe erezheto az otthon megszokott karacsony vasarlasi kenyszer. Azon kivul, hogy mindenki mikulas sapkaban maszkal az utcan es nehany bena mufenyot allitottak a kirakatokban, nincs az az igazi karacsonyi hangulat. Az egyik szalloda homlokzatara egy oriasi neon gyertyat heggesztettek. Latnotok kene! Tizszer rondabb, mint a Domousz aruhazon villogo szankozo Mikulas. Annyira ocsmany, hogy inkabb le sem fenykepeztem.
Mult het penteken letudtam a ceges karacsonyi partit. Udito volt, hogy nem egy feszengosaztanpedigjolberugos puccos vacsora volt, hanem elmentunk egy egesz napra egy a vilag vegen levo tanyara. Bar inni ott is kellett, de ebed utan lehetett valogatni a programok kozul. Oten-hatan elmentunk egy extrem parkba, ahol tiz meter magasban kellett koteleken maszkalni, egymast lelokni a fuggohidrol, majd felmaszni egy 15 meter magas colop tetejere, ahonnet at kellett ugrani egy trambulinra... kb majdnem besz*rtam, pedig ki voltunk kotve rendesen. A nagy tobbseg golfozott (probalkozott), agyaggalambot lott (probalkozott) es birkat terelt. Az utobbi oriasi volt: egy focipalya meretu meredek karamban kellet kb 30-40 birkat ide-oda terelgetni tiz embernek. Miutan megszakadtam a nevetestol a benasagukon, bealltam en is, hogy tovabb rontsam a szinvonalat. A birkaknal hulyebb alaltokkal meg eletemben nem talakoztam. Ha az egyik megindul valamerre, megy utana az osszes tobbi. Szo szerint megesett, hogy egyszer felem akartak kitorni a gyurubol, es frankon a fejem foltott ugraltak at. Valaki azt mondta, hogy a birkaterelesi gyakorlatommal az elso vizsgat kipipaltam az uj-zelandi letelepedesi engedelyhez:D
A hetvegen nehany barattal elmentunk turazni egy hetven km-re levo nemzeti parkba. Az eddigi atlagos turateljesitmenyunk az volt, hogy felmasztunk a Gellert-hegy tetejere. Neha meg az is elofordult, hogy gyalog mentunk. Ehhez kepest most 150 meterrol hirtelen fel masztunk egy 850 meter magas hegy tetejere cuccostul. Az egesz nem is lett volna olyan szornyu, ha nem Gyula megy elol, aki egy megrogzott veresszaju turazo:) A hegy tetejen egy hazban aludtunk, amiben a fatuzelesu kalyhan, nehany priccsen es egy aztalon kivul semmi nem volt... se mosogatogep, se plazmateve, se angol WC. Miutan eltuntettuk a borunkat es a ket uveg Jagert, hirtelen sokkal otthonosabba valt a haziko. Ahhoz kepest, hogy nyar van, kenytelenek voltunk befuteni a kalyhaba. Volt egy hangulata az egesznek. Masnap masnap volt, aztan pedig jol lemasztunk a hegyrol. A turarol raktam fol nehany kepet az albumba. Erdemes megnezni, hogy itt milyen erdok vannak. Eszmeletlen, hogy mindent fat, minden kovet es az egesz talajt vastag mohaparna borit. Barhol lefekudtem volna aludni, foleg hegymenetben:)
Tegnap este kilenckor volt egy hatalmas, 6.8-as foldrenges kb 400 km-re eszakra, Gisbornban. Egy ember meghalt, nehany haz osszedolt, elment minden kozmu es ketteszakadt nehany utszakasz. Allitolag Wellingtonban is elegge lehetett erezni. En epp a kolegakkal bucsuztattam az evet az iroda melletti pub-ban, ugyhogy fel sem tunt. Az ilyen merteku foldrenges azert mar igazan komoly hatasu tud lenni. Lattam nehany ipari kameras felvetelt, es szo szerint elesetek az emberek a rengestol. Ami le tudott esni, az tuti leesett... Remelem most kicsit oldodtak a feszultsegek.
Hetfon Karacsony, ugyhogy meg a kajabevasarlast is el kell intezni. Elotte meg azt kene eldontenunk, hogy kint sutunk vagy bent. Amugy ket hete vettunk egy barbecue-t, azota ha az ido engedi, kint csinaljuk a vacsorat. Vegre a teraszt is kihasznaljuk egy kicsit.
Lassan leteszem a billentyut es hazatekerek. Egy ideig nem hiszem, hogy jelentkezunk, ugyanis harom het szabira megyunk, amit erosen ki is fogunk hasznalni. Jovo heten lemegyunk a Deli szigetre, majd elsejen elrepulunk ket hetre Ausztraliaba. Az ottani idojaras miatt nem aggodom, de remelem, hogy egyik strandon sem lesz sehol meduzatalalkozo vagy capakonferencia.

Mindenkinek Kellemes Karacsony es Boldog Uj Evet kivanunk!!!! Baranysultet mindenkinek!

Dori&Gabor

Karacsonyra hangolva

Sziasztok,

Mult heten elfelejtettem beszamolni egy rendkivul fontos esemenyrol (nem nekem haha). Vasarnap a Wellington Phoenix focicsapatot az LA Galaxy seggelte el 4-1-re. Termeszetesen itt volt Beckham is, allitolag o is lott egy golt. Annyit tudni kell, hogy az Uj-Zelandi futbal valahol ott tart, mint a magyar, azzal a kulonbseggel, hogy soha nem is volt jobb, de a foci nem is erdekel senkit. Kivetelesen most. Majdnem teli volt az egesz stadion. Dori megpengette, hogy menjunk ki, de a nyolcvan dollaros jegyek lattan ugy dontottunk, hogy minket meg mindig nem erdekel a meccs. A TV-ben az utolso egy percet sikerult elcsipni. Backhem valamelyik helyi focistaval cserelt mezt, es ahogy levette a polojat az osszes no a varosban egyszerre sikitott fel. A riporter szerintem osszehugyozta magat oromeben. Beckham semmi penzert vissza nem vette volna a polotjat. Felmeztelenul haromszor korbetapsoltatta magat a stadionban. Persze miert is vette volna vissza. A felesege most kivetelesen nem kiserte el, mivel az LA Galaxy most egy hakni vilgakoruton van, es majdnem minden masnap mashol jatszanak. A wellingtoni meccs mindenki szerint csak egy marketingfogas volt a foci nepszerusitesere, mert az itt tenyleg nem erdekel senkit. A kiwik sokkal inkabb izgalomba jonnek egy nyolc oras krikettmecstol.
A heten megerkezett az egyik ex-fonokom, aki amugy uj-zelandi szarmazasu. Megbeszeltuk, hogy penteken munka utan beulunk egy-ket sorre az iroda melletti pubba. Felvilagsoitott, hogy a kedvenc kocsmank par evtizeddel ezolott kupi volt, egyebkent Wellington egyik legszebb epulete. Odarendeltuk az irodabol az osszes keleteuropai bevandorolot, aztan az ex-fonok nyitott egy szamlat. A helyi szokasokhoz hiven az egy ket-sor ket-harom rekessze valtozott, es ejfel utan rugtak ki minket a pubbol. Dori kivetelesen nem ebredt fol, amikor hazaertem... szerencsere:)
Julcsa fantasztikus dologra jott ra: a Teletubbies cimu rajzfilmet nem rajzoljak, hanem itt forgatjak Uj-Zelandon. Atelmezgettunk nahany kepet a mesebol, es ra kellett jonnom, hogy itt a taj ugyanugy nez ki, mint abban a dilettans rajzfilmben, csak a birkakat idiota urlenyekkel helyettesitik. A Teletubbiest be kene tiltani, szerintem sokkal roszabb hatassal van a gyerekekre, mint ram volt a Kockasfulu nyul. A legszornyubb, hogy a "tinkivinki"-n kivul semmi ertelmes nem jon ki a kis ET-kbol. Ha a Teletubbies-t nezem ot percig (persze nem szoktam:)), akkor meg en is elfelejtek beszelni.
Tegnap reggel fogtam magam, es elindultam korbetekerni a varost. Ra kellett, hogy jojjek, hogy akarmmilyen jo bringat vettem, azzal is kell tekerni folfele. Olyan mocskos meredek hegyek vannak a varoson belul, hogy haramoszor kikoptem a tudomet, mire vegre Brooklyn tetejere ertem. Onnet mar jo volt, mert csak le kellett gurulni a partra, ott pedig mar vizisztesen az ut. Lefele menet megalltam egy szemettelepnel, amivel mar regota szemezgettem a kocsibol. A telep elott talalhato egy "muveszeti" reszleg, ahol mindenfele rozsdas izebol olyan szobrokat heggesztettek, hogy szerintem azokkal kene teliszorni Wellington tereit. Feltoltottem par kepet az albumunkba. A varost egyebkent ket es fel ora alatt teljesen korbe lehet tekerni. Kb 50 kilometer az egesz, es iszonyat szep. Tegnap szerencses voltam, mert meg a szello sem mozdult meg a parton sem.

Ma reggel arra keltunk, hogy megsulunk. Delelott majdnem harminc fok volt. Tizenegyre kimentunk egy parkba a karacsonyi ceges piknikre. Virsli volt, kolkok voltak, batman-os meg spiderman-os udito volt, volt egy szerencsetlen mikulas is teljesen beoltozve, sort viszont nem volt. Amikor husz kissrac kezdett el ugralni korulottunk, radobbentunk hogy ezt inkabb csalados bulinak szerveztek. Megprobaltam beadni a szervezoknek, hogy Dori tizenket eves, de nem hittek el. Pedig tok jo ajandekokat kaphatott volna. Mivel kolcson kolkott sem tudtunk szerezni, ebed utan leleptunk valami strandra. Szokas szerint ot perc alatt elaludtunk a parton. Miutan felkeltunk, neztuk, ahogy a sok kisgyerek, kutyak meg a szorfosok paradeznak a vizben. Dori bekuldott megvizsgalni a homersekletet. Bokaig belegazoltam, tiz masodperc alatt hypothermiat kaptam, ugyhogy inkabb elmentunk bevasarolni.

Mezeskalacs haziko a szemettelepen

Most Dori es Julcsa eppen mezeskalacshazikot epitenek. Elegge benne vannak a temaban, szerintem hamarosan berugjak a sepruket, es elrepulnek... haha vegul is Jancsi es (majdnem:)) Juliska itt van a hazban.

Hivatalosan nyar

Sziasztok,

Szombat ota hivatalsoan is nyar van, otthon pedig tel. Az ido szerencsere mar hetek ota az evszakhoz illoen viselkedik, ugyhogy minden elismeresem az idojarase. A mult het nem meglepoen munkaval telt, de megint ugy elrepult, mintha csak egy napig tartott volna.
Penteken Dori este dolgozott, valami ceges partit rendeztek. A Julcsaekat is beszervezte, ugyhogy harman mar nem kelett megszakadniuk. En addig a kollegaimmal soroztem. Az irodamban valami Movember nevu esemeny alkalmabol pentek esti iszogatast rendeztek, ami most nem csak este hetig tartott, hanem egeszen ejfelig osztogattak az ingyen piat. Persze ezt ezt mindenki az utolso cseppig kihasznalta:) Hajnalban bementem a hotelba a Dorit osszeszedni, de inkabb forditva tortent, o szedett osszer engem. Szo szerint allva elaludtam.
Szombaton talakoztunk egy svajci ismeros parral, akik eppen egy oceaniai korut kellos kozepen szussznatak egy napot Wellintonban. Sajnos csak egy orank volt, mert mar utaztak is a Deli szigetre. En inkabb hazakuldtem volna oket, es elkertem volna a kompjegyuket:) Ugy is csurig voltak mar elmenyekkel. Delutan meg elmentunk vasarolgatni. Visszacsereltuk a turacipomet, mert lejott a talpa. "Sajnos" ugyan olyan bakancs mar nem volt a boltban, igy egy sokkal dragabbra csereltek ki rafizetes nelkul.
Vasarnap a Botanikus kert mellett karacsonyi vasart rendeztek. A Vorosmarthy terhez hasonloan mindenfele kis szines bizbazt arultak, csak itt nem volt forralt bor, mert azt senki nem issza 25 fokban. Az alkalmohoz illoen a vasaron nem betlehemi dalokra, es meg csak nem is a Last Chrismast orkzoldre szorta a penzt a nep, hanem valami del-amerikai pansipos indianok kergettek engem az oruletbe. Szerintem egyenesen a Balaharol zavartak oket ide. Delutan lementunk a partra kosarazni. Sajnos a lanyok ki lettek turva a jatekbol, mert rajtunk kivul csak komolykodos kosaras sracok voltak. A wellingtoni horvath nemzeti valogatott oldalszelen lealaztuk a helyi eroket, ugyhogy elegedeten mentunk haza:)
Tegnap este elkezdtuk tervezgetni a rovidre szabott deli szigeti turankat. Egy ismeros srac feljott hozzank egy-ket tanacsot adni. Mutogatott kepeket, es ra kellett jonnunk, hogy ha mindehova el akarunk menni csak a Deli-sziget eszaki reszen, akkor ket het is boven keves lenne, es akkor meg nem is lattuk, csak a sziget alig egyharmadat. Mindegy, suron betablazott hat napunk lesz Karacsony utan.

Udv, Gabor