2007. november 12., hétfő

Szelcsend

Valami mar napok ota nyomasztott, de nem tudtam rajonni, hogy mi az oka. Aztan ma reggel a teraszra kilepve arcon csapott a reggeli szel, es bevillant, hogy ez hianyzott. A legutobbi szeles elmenyem a mult het elotti vasarnapi vihar volt a piacon, aztan hirtelen semmi. Ma reggel az irodaban az egyik kollegam is emlegette, hogy milyen nyugis hetunk volt. Azt is hozzatette, hogy a nagymamaja szerint a szelcsend itt a foldrengesek elojele... vegul is logikus. A ma reggeli idjaras szerencsere hatastalanitotta a foldrengesveszelyt. Az utobbi idoben a nap tobbet sut, mint nem sut, igy napkozben tartosan 15 fok folott van a homerseklet. Eddig is sok embert lattam az utcan mezitlab maszkalni, de most mar szinte allandoan. Pedig nem Vegasban vagyunk. Szerintem az itteniekkel egy kicsit sok makosteat itattak kiskorukban.
A mult hetunk meglepo modon munkaval telet, igy penteken kkenytelenek voltunk kirugni a hambol. Az egyik (ex)kollegamnak volt a bucsubulija. Egy nagyon jo kinai etteremben vacsoraztunk, majd atmentunk "bulizni" egy barba. A tarsasagman rajtunk kivul csak helyi erok voltak, ugyhogy vegre benfentes izelitot kaptunk a kiwi hetvegi bulizasi szokasokrol. Nem leptek meg kulonosebben. Ittak, mint a godenyek, en pedig keptelen voltam veluk lepest tartani. Dorival szakadtunk a rohogestol, ahogy az egyik kollegam keptelen volt a bar elotti villanyoszlopot tamasztekkent hasznalni. Szerinte az minig arreb szokkent, amikor bele akart kapaszkodni. Hazafele sikerult egy tanulo taxis melle beulnunk. Gyanus volt mar az elejen, hogy 20-30-al szakitottunk a varosi gyorsforgalmin. A taxis az elso nagyobb keresztezodesnel elvetette az iranyt, igy kenytelen voltam felvenni a mitfarer szerepet. Soforunk halabol felszamitott extra 2 dollart a szamla vegre. Mikor rakerdeztem, hogy mi az a bonusz koltseg, csak annyit felelt, hogy late night taxi dij... multkor ilyen nem volt. Lenyeltuk.
Szombaton fogtuk magunkat, es mindenfele cel nelkul beultunk a kocsiba, es elindultunk valamerre. Utkozben eldontottem, hogy elmegyunk a Wairarapa nevu tohoz, mivel a terkepen nagynak tunk. Az ervelesem a Dorit is meggyozte, ugyhogy beleegyezett. Russzul tette. Az ut olyan szerpentines volt, hogy neha meg en is rosszul ereztem magam a kormany moggot. Utolag halottam, hogy azt az utszkaszt eleg gyakran lezarjak viharosabb idoben, mert mert a szel fogja magat, es belevagja a buszokat a szakadekba. Visszafele megalltunk valami parknal egy kicsit kirandulni. Fel ora gyaloglas utan meguntuk, hogy nem tudunk lemmenni a melletunk levo szakadekba, hogy lenti folyo menten menjunk visszafele, ugyhogy visszafordultunk. Ot perc utan belemnyilalt, hogy ures a zsebem... remeltem, hogy a telefon a kocsiban felejtettem. Erre valaki elkezdett ordibalni mogottunk az erdoben, hogy talaltak egy telefont az uton:) Minig elhagyok valamit, de valahogy mindog visszakerulnek a cuccaim. Amikor jottunk Uj-Zelandra, a kabatomat hagytam el a Taiwan-i repteren. Aztan fel nappal kesobb meglett:)
A vasarnapi delelotti punnyadas valahogy ranyomta a bellyeget az egesz napra. Ebed utan olyan irdatlan almossag tort rank, hogy a haloszobaig sem voltunk kepesek felmaszni. Fel ora szundi utan kisutott a nap, ami enegem annyira felporgetett, hogy kepes voltam egy kavet fozni. Megittuk, es eldontottuk hogy megyunk, es csinalunk valami konkretat. Atautokaztunk az obol tulso oldalara, majd egy strandnal megalltunk, mert sok embert lattunk arrafele. Ha sokan vannak, akkor ott biztos van valami jo. Jo is volt, mert sutott a nap, igy a hullafeher napozo kiwik latvanyat megunva ujra rank tort az almossag. A strand mogott volt egy nagyon hangulatos park egy kavezoval, es a parkolo tele volt oldtimer kocsikkal. Kertunk ket kapuccsinot es kiultunk a teraszra. Legalabb addig az egy percig ugy erztem, hogy ebren vagyok, amig forro kave leporkolte az osszes szort a nyelvemrol. Aztan jol lefekudtunk a parkban a fube, es ugy is maradtunk egy orat...
Hazafele megalltunk Lower Huttban, ahol egy golf driving rangen megprobaltunk golfozni, en inkabb csak bohockodasnak neveznem:) Kb otven labdat otszaz utessel sikerult par meterrel beljebb raknom a palyan, aztan irigykedve neztem a Dorit, hogy neki milyen jol megy. Szerintem csak jobb volt az utoje:)


Kellemetes hetet mindenkinek! Udv,
Gabor

7 megjegyzés:

valesz írta...

Jó látni, milyen gyönyörű zöld ott a fű, csodaszép! Kicsit irigyelünk a tavsz miatt titeket...
De itt meg tegnap délutánra hófehér lett minden, így mi meg ízelítőt kaptunk a télből! Persze estére már alig látszott, ma reggelre meg már semmi:(((( De lesz itt még fehét tél:) Majd a sípályákról gondolunk rátok:)
Ti meg élvezzétek a napsütést!
Puszi.
V.

valesz írta...

És akkor ezek szerint földrengést nem tapasztaltatok soha? Persze addig jó....

valesz írta...

És Gábor, szólj Dórinak, hogy most már eleget kérette magát, hogy írjon végre a munkájáról:)))

Névtelen írta...

Koszi a kepet a birikrol:-)

Gabor írta...

Haja, az idei sizeon kimaradt. Mire vettuk volna a faradsagot (es penzt:)), mar bezartak az itteni palyak oktoberben.
Dorit nem tudom mivel ravenni, hogy irjon...
Hajni, ha szeretnel meg, rakunk fel birkas kepeket. Abbol van eleg:)

Udv,
Gabor

Andi & Co. írta...

GAbor, nekem mar kezdesz gyanus lenni. Mit csinaltal a Dorival? Biztos megetetted öt a birkakkal ezert nem tud irni. A fenykepekre pedig jol ravarazslod szegenyt. Dori adj eletjelet magadrol!!!

Megnyugtat, hogy nem csak az en kis csaladom ilyen elhagyos... En a kedvenc atmeneti kabatomat mar 2x probaltam elhagyni a kölni repteren ill. a repülön, de mindketszer elkerült a megörzöbe.

Puszi.
A.

Névtelen írta...

Sziasztok!

Dóri még mindíg nem írsz a munkádról, pedig kiváncsiak vagyunk. Milyen a munkád jól érzed magad a munkahelyeden? Gábor vedd rá légyszíves.
Puszi,
Ica